2015. április 24., péntek

Történelmi feladat volt az alaptörvény megalkotása + videó

Miniszterelnökség

Orbán Viktor

miniszterelnök


Magyarország alaptörvényének megalkotása történelmi feladat, szükségszerűség volt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Parlamentben, a Párbeszéd és identitás című, az alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából tartott konferencián.


A kormányfő szerint a régi alkotmány értéksemleges szövegéhez képest a legfontosabb változás, hogy az alaptörvény „alkotmányos identitásunkat is megjeleníti”.
Kép letöltése
Fotó: Árvai Károly/Miniszterelnökség
Orbán Viktor a magyar alkotmányos identitás elemei közé sorolta a nyelv és a kultúra védelmét, a közösségelvűséget, a munkaalapú társadalom deklarálását és a történelmi dimenziót, azaz hogy az alaptörvény beemeli a magyar történelem sajátos jogi iratait is. Utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta: amíg a magyar állam fennáll, mindig is létezni fog a történeti alkotmány, ezért is nevezik a négy éve elfogadott dokumentumot alaptörvénynek, amely „beépülhet a történeti alkotmány szövetébe és vívmányai közé”.
Kép letöltése
Fotó: Árvai Károly/Miniszterelnökség
Kiemelte: mivel az alaptörvény a magyar nemzet történetének, politikai-kulturális életének folytonosságát szimbolizálja, ezért nem törekedhettek olyan szövegre, amely bármely európai demokratikus ország alkotmánya is lehetne. Emellett nem törekedhettek olyan szövegre sem - mivel követni kell az alkotmányban az ország sorsában bekövetkezett változásokat -, amely alapján bárki azt gondolhatná, hogy a magyarok előző nap léptek be Európa ajtaján - fejtette ki.
„Az alkotmányt úgy tekintettük mint a nemzet személyi igazolványát”, így nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt, amink van, földünket, nyelvünket, természeti és szellemi értékeinket - fogalmazott Orbán Viktor.
Kép letöltése
Fotó: Árvai Károly/Miniszterelnökség
Az alaptörvény passzusai közül kiemelte a kereszténység nemzetmegtartó erejének deklarálását, valamint annak kimondását, hogy az 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezést csak 1990. május 2-án tudták helyreállítani. E felsorolásában megemlítette továbbá a nemzetiszocializmus és a kommunizmus bűneinek elévülhetetlenségét, a határokon kívül élő magyarok sorsáért viselt felelősséget és az ország eladósítása elleni szabályt.
A miniszterelnök beszédében kifejtette: az Európai Unió tagállamai közül a többi volt kommunista ország még az EU-ba belépés előtt megalkotta új alkotmányát, Magyarország azonban erre nem volt képes, így már uniós tagként kellett megalkotnia alaptörvényét. Mint fogalmazott, a hatályos európai jogrend nemcsak mért, hanem a magyar alaptörvény alapján meg is mérettetett, „így láthattuk az európai intézmények teljesítményét, kettős mércét, nyomásgyakorlást, ideológiai túlzásokat”.
Kép letöltése
Fotó: Árvai Károly/Miniszterelnökség
A kormányfő hosszan beszélt az előző alkotmányról is, amelyet úgy jellemzett: „a piacgazdaságra kalibrált, módosított régi alkotmány, a Trabantba szerelt Mercedes-motor csak döcögve működött, és folyton lefulladt”. Emellett hiányzott belőle a történeti folytonosság kimondása - tette hozzá.
2010-ben azonban - folytatta - a magyar választók megértették, hogy „le kell zárnunk a hosszúra nyúlt átmeneti és zavaros időszakot”. A már „agyonmódosított” alkotmány további módosításának lehetőséget - mondta - a kormánypártok elvetették, mert „nem lehetett rá annyi foltot tenni, hogy ne üssön át a szöveg eredeti vörös színe”.
Kép letöltése
Fotó: Árvai Károly/Miniszterelnökség
Orbán Viktor összegzése szerint Magyarország alaptörvénye egységes értékrendszer és átgondolt koncepció alapján született meg, „építéséhez olyan elemeket is felhasználtak, amelyeket a korábbi építők elvetettek”, így például a történeti alkotmány vívmányait, de beemeltek olyan rendelkezéseket is, amelyek az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatából származnak. Szavai szerint „van mit megvédenünk, lesz mit megvédenünk az előttünk álló európai vitákban”.
(MTI)

Indul a nemzeti konzultáció a bevándorlásról+ videó

Kormányszóvivő

Kovács Zoltán

kormányszóvivő


Társadalmi támogatás kell a bevándorláspolitikán való változtatáshoz, ezért a kormány tizenkét kérdést tesz fel a bevándorláshoz, megélhetési bevándorláshoz, és részben a terrorizmushoz kapcsolódó nemzeti konzultációban, amelyre július 1-jéig várják az állampolgárok válaszát.


Ezt Kovács Zoltán kormányszóvivő közölte pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt követően, hogy Orbán Viktor miniszterelnök reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta, jóváhagyta az illegális határátlépőkkel kapcsolatos nemzeti konzultáció kérdéseit.
A kormányszóvivő tájékoztatása szerint a több mint 8 millió kérdőívet május elejétől kezdik kézbesíteni, a postának 30-40 napra van szüksége a levelek kézbesítésére, a válaszokat pedig július első napjáig várják. A kérdőíveket ezúttal is Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) dolgozza majd fel.
Kép letöltése
Fotó: Árvai Károly/Miniszterelnökség
A kabinet becslése szerint mintegy 960 millió forintba kerül majd a konzultáció, de a végleges költségekről később teljes tájékoztatást adnak - tette hozzá.
Kovács Zoltán kifejtette, a kérdések egyebek mellett kiterjednek arra is, hogy az uniós tiltás ellenére tegyék-e lehetővé az illegális bevándorlók 24 óránál tovább tartó őrizetben tartását.
A kormány választ vár arra is, hogy azonnal vissza lehessen-e fordítani azokat, akikről azonnal bebizonyosodik, hogy csak kihasználják az „illegális migrációra bátorító” európai szabályokat  - mondta Kovács Zoltán, akinek közlése szerint az állampolgárok elmondhatják azt is, egyetértenek-e azzal, hogy a Magyarországra érkező illegális bevándorlók vegyék ki a részüket az általuk generált költségek előteremtéséből.
Kép letöltése
Fotó: Árvai Károly/Miniszterelnökség
Kovács Zoltán elmondta, a beérkező válaszok alapján a szakembereknek és az Országgyűlésnek kell kialakítania a megfelelő reakciókat az illegális bevándorlásra.
A kormányszóvivő kitért arra is, hogy Magyarország véleménye az illegális bevándorlásról nem tér el gyökeresen az Európai Unió álláspontjától, hiszen a magyar kormány is úgy gondolja, hogy a problémát a gyökerénél kell orvosolni, vagyis lehetőleg a „kibocsátó országokban” kell megteremteni azokat a feltételeket, amelyekkel a "megélhetési bevándorlók" el sem indulnak.

Emlékeztetett, Magyarország azon országok között van, amelyre méretéhez képest az átlagosnál nagyobb bevándorlási teher hárul, ezért egyetért azzal a csütörtöki európai állásfoglalással, amely szerint azonnali lépésekre van szükség a Mediterráneumban, ahol növelni kell a katonai és humanitárius jelenlétet, meghiúsítva az embercsempészek akcióit.
Kép letöltése
Fotó: Árvai Károly/Miniszterelnökség
Közös európai fellépésre van tehát szükség, „de minden országnak vannak saját szempontjai” - húzta alá, hozzátéve, a bevándorlás szempontjából nem lehet összehasonlítani például Spanyolországot és Magyarországot, hiszen a probléma másként jelentkezik a két országban.
A nemzeti konzultáció kérdései jobb oldalon, a Kapcsolódó anyagok között letölthető.
A sajtótájékoztatóról készült teljes felvétel a Sajtószobában elérhető.
(MTI)

Kiterjesztik a pedagógus-életpályát a bölcsődei nevelőkre, az örökbefogadási tanácsadókra+ videó

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Balog Zoltán

az emberi erőforrások minisztere


Kiterjeszti a kormány a pedagógus-életpályát a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőkre, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálatokban dolgozó örökbefogadási tanácsadókra 2016. január 1-jétől - jelentette be az emberi erőforrások minisztere egy szakmai konferencián.


Balog Zoltán azt is közölte, a kormány megújítja és egységesíti a koragyermekkori fejlesztés rendszerét annak érdekében, hogy a sajátos nevelési igényű fiatalok családjai mielőbb megkapják a szükséges szakmai segítséget.
A programmal kapcsolatos intézkedésekre kétmilliárd forint áll rendelkezésre a jövő évi költségvetésben, ebből a forrásból fedezik egyebek mellett a pedagógus-életpálya kiterjesztését, valamint a pedagógiai szakszolgálatban dolgozók körének bővítését, kétszáz fővel.
A miniszter arról beszélt, a cél az, hogy a családügyi, a köznevelési, az egészségügyi és a szociális ágazat koordinációjával egy területileg és minőségileg is egységes ellátórendszert alakítsanak ki.
Tájékoztatása szerint a pedagógus-életpálya kiterjesztése több mint 900 felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőt, örökbefogadási tanácsadót érint.
Kép letöltése
Fotó: Bartos Gyula
Elmondta, tárcája jelentést készített a kormány számára a korai intervenció rendszerének állapotáról és ezzel kapcsolatban több határozati javaslatot is tettek. Közölte, az egészségügyi, a köznevelési, a szociális és a gyermekjóléti szféra ágazati koordinációja Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár feladata lesz. Jelezte, az államtitkár feladatai közé tartozik, hogy a többi ágazattal és tárcával együttműködve javaslatot dolgozzon ki a kora gyermekkori intervenciós rendszer egységes szemléletű szabályozására, működési rendjére és finanszírozására.
Balog Zoltán azt mondta, a kisgyermekek korai fejlesztése olyan fontos ügy, amelyben az eredményességhez szükség van a kormányzati koordináción túl a szakemberek, a civil szervezetek és a családok együttműködésére is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy minél előbb sikerül beavatkozni, annál nagyobb az esély a gyerekek születéskori hátrányai kiküszöbölésére.
Kitért arra: az érintett gyerekek csaknem egyharmada 5 éves korára problémamentessé válhat, ha a szakemberek időben felismerik a problémát és beavatkoznak. Közölte, évente mintegy 6 ezer sajátos nevelési igényű gyermek kezdi meg az iskolát, ez azt is jelenti, hogy ugyanennyi család életében jelenik meg komoly nehézség.
Hozzátette, hogy az ilyen gyermekek fejlesztése iskoláskorban már sokkal nagyobb kihívást jelent, ezért fontos a korai felismerés és a célzott segítség, ami köznevelési, egészségügyi és a gyermekjóléti rendszert is érintő feladat.
A miniszter felidézte a korábbi kormányzati döntéseket, a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, az ingyenes gyermekétkeztetést és a bölcsődeépítési programot, amelyek a gyerekek hároméves korától segítik az esélyteremtést, de szerinte nem szabad megfeledkezni az azt megelőző életszakaszról sem.
Elmondta, jelenleg a gyerekek korai fejlesztésével foglalkoznak mások mellett a védőnők, háziorvosok, nőgyógyászok, genetikai tanácsadók, házi gyermekorvosok, szakorvosok, bölcsődei kisgyermeknevelők, gyermekjóléti és gyermekvédelmi munkatársak, valamint az óvodák, pedagógiai szakszolgálatok, nevelési tanácsadók, szakértői bizottságok.
Balog Zoltán szerint az egységes fejlesztési rendszerrel még hatékonyabbá válhat a szakemberek munkája és így kevesebb sajátos nevelési igényű gyerek kerül majd be az iskolába.
Kép letöltése
Fotó: Bartos Gyula
Novák Katalin, a koordinációs feladattal megbízott államtitkár a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetben tartott konferencián azt közölte, ma összességében 100 ezer sajátos nevelési igényű gyermekek lehet. Arról is beszélt, évről évre egyre nagyobb az érintettek köre, ennek oka azonban szerinte az, hogy a szakemberek egyre jobban fel tudják ismerni az ilyen gyerekeket. Jelezte azt is, a probléma a szegényebb és a tehetősebb családokban egyaránt megjelenik.
Közölte azt is, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programon belül jövőre indul egy 9 milliárd forint keretösszegű kiemelt program az ágazatok együttműködésében, amelynek a célja a koragyermekkori intervenciós rendszer fejlesztése. Ezek között lesz például egy egységes informatikai rendszer kiépítése, valamint képzések indítása.
Szerinte az új, koordinált rendszerben egységes szemléletmódra, módszertanra és a szülők megfelelő tájékoztatására van szükség annak érdekében, hogy a gyerekek megkaphassák a fejlesztésükhöz szükséges célzott, személyre szabott segítséget. Fontos feladatnak mondta a szülőket arra ösztönözni, hogy a gyerekeket vigyék el szűrővizsgálatokra.
Kép letöltése
Fotó: Bartos Gyula
Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár arról beszélt, az iskolai időszakban megjelenő problémák egy része a korai gyermekkorban vagy a csecsemőkorban kezelhető, ezért fontos a problémák korai felismerése és az érintettek gondozása, mert ez a későbbi tudásszerzés esélyeit javítja.
Czibere Károly, szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a koragyermekkori fejlesztés nem csak megelőzést jelent, hanem bátor társadalompolitikát, befektetést és "hasznos közkiadást" is hosszútávon. Szerinte a gyermekek fejlesztése ezért nem csak családi, hanem társadalmi és nemzeti ügy is, ami akkor lehet sikeres, ha az ágazatok között valódi szakmai együttműködés alakul ki az új, koordinált rendszerben.
Az eseményen készült vágatlan felvétel full HD minőségben tölthető le aSajtószobából.
(MTI)

Okafogyottá vált a diáktüntetés

Az átalakítás nem érinti a 2015-ös felvételit

Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság

Palkovics László

felsőoktatásért felelős államtitkár




Az átalakítás nem érinti a 2015-ös felvételit.
A Felsőoktatási Kerekasztal keddi ülésén olyan konszenzusos megegyezés született a felsőoktatási törvény (Nftv) és a szakstruktúra átalakítását illetően, amely okafogyottá teszi a diáktüntetést. Minden, a hallgatók által felvetett kérdés tisztázódott.
A tárca a kerekasztal tagjaival – köztük a Magyar Rektori Konferenciával és a Hallgatói Önkormányzattal - megállapodott abban, hogy a szenátus, és így a hallgatók képviselete és jogai is változatlan formában megmaradnak.
A nemzetközi tanulmányok és a kommunikáció szak nem szűnik meg, a jövőbeni struktúrára vonatkozóan azonban az MRK tesz javaslatot. Hangsúlyozzuk: az MRK által is kivezetésre javasolt képzések – mint például a társadalmi tanulmányok szak – egyetlen egyetem és főiskola költségvetési stabilitását vagy kari szerkezetét sem veszélyezteti. Az egyetemi autonómia és a szabad szakválasztás pedig, ahogyan eddig is, teljes mértékben megvalósul.
Megerősítjük továbbá, hogy a képzési szerkezet tervezett átalakítása semmiféle módon nem érinti a 2015-ös felvételi eljárást, annak bevezetése felmenő rendszerben történik, ahogyan 2005-ben is. Aki benyújtotta a jelentkezést, a jelenleg meghirdetett képzésekre nyer felvételt és később ezeken is fejezheti be a tanulmányait. Ez igaz a jelenleg tanulmányokat folytatókra is: nem érinti őket a változás.
A 2016-os felvételi meghirdetésekben is minden jelentkező meg fogja találni a számára megfelelő szakot, ahol magas minőségű képzésben részesülhet.
(EMMI Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság)

Mérföldkő a brüsszeli hozzájárulás+ videó

Miniszterelnökség

Lázár János

Miniszterelnökséget vezető miniszter


Lázár János szerint a Magyarország, Oroszország és az Európai Unió között létrejött szerződés mérföldkőnek tekinthető előrelépés az olcsó áram érdekében. A Kormányinfo 5 nevű sajtótájékoztatón a miniszter szót ejtett az Altus ügyéről, a brókerbotrányról, a kaposvári gyilkosságról és a 2016-os büdzséről is.


ÁSZ-ellenőrzést kér a kormány a befektető önkormányzatoknál

Soron kívüli törvényességi ellenőrzést kér az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ) a kormány azoknál az önkormányzatoknál, amelyek befektettek brókercégeknél - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján. Lázár János arról is beszámolt, hogy április végéig kapja meg a Költségvetési Tanács a jövő évi büdzsé főszámait.
Lázár János közölte: 24 olyan önkormányzat volt, amely befektetett a Quaestornál, a Buda-Cashnél, illetve a Hungária Értékpapír Zrt.-nél. Közülük a legtöbbet, körülbelül 3,5 milliárd forintot Százhalombatta kockáztatta - mondta.
A kabinet kérése az - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter -, hogy az ÁSZ folytasson le soron kívüli törvényességi ellenőrzést ezeknél az önkormányzatoknál, vizsgálja meg, e helyhatóságok milyen körülmények között helyeztek el pénzeket brókercégeknél.
A karcagi Kun-Mediátor-ügyet kérdésre szimpla bűncselekménynek minősítette, utalva arra, hogy a szervezet engedély nélkül végzett pénzügyi tevékenységet.
Kép letöltése
Fotó: Árvai Károly
Mérföldkő a brüsszeli hozzájárulás
A tájékoztatón téma volt a paksi bővítéssel kapcsolatos nukleárisfűtőanyag-szállítási szerződés is. Ezzel kapcsolatban Lázár János azt mondta: a Magyarország, Oroszország és az Európai Unió között létrejött szerződés mérföldkőnek tekinthető előrelépés az olcsó áram érdekében tett kormányzati erőfeszítések között.
Szerinte a brüsszeli hozzájárulás bizonyíték arra, hogy az Európai Bizottságnak nem az a kérdés, épülnek-e új atomerőműblokkok Pakson, hanem az, hogy ezek hogyan valósulnak meg.
Lázár János arról is tájékozatott: a kormány rövidesen dönt arról, mely külföldi menedzsereket hívja Paks 1, azaz a jelenlegi erőmű élére. Azt ígérte, legalább egy háromtagú nemzetközi menedzsercsoport érkezik majd Paksra. Hozzátette továbbá, hogy a kormány még májusban dönt arról is, Nagy Sándor távozása után ki vezeti majd a Paks 2 vállalatot, azaz az új blokkokkal foglalkozó céget. Ebben az esetben is felmerül nyugat-európai szakértők bevonása - jegyezte meg a miniszter.
Kép letöltése
Fotó: Árvai Károly
Április végéig kapja meg a Költségvetési Tanács a főszámokat
A kormány által első körben szintén szerdán tárgyalt jövő évi költségvetés tervezetével kapcsolatban a Miniszterelnökség vezetője közölte: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter április 30-ig bocsátja a Költségvetési Tanács rendelkezésére a 2016-os büdzsé tervezett főszámait.
Lázár János megerősítette, hogy május 13-ig benyújtják a parlamentnek a költségvetési előterjesztést. Szerinte az év végi országgyűlési elfogadással szemben az év közepére előrehozott költségvetési szavazás erősíti az átláthatóságot, kiszámíthatóbb költségvetési környezetet biztosít.
A költségvetési tervekkel kapcsolatban kiemelte az szja-csökkentést, a sertés tőkehús áfájának csökkentését és a kétgyermekes családok adókedvezményének emelését.
Kép letöltése
Fotó: Árvai Károly
A Miniszterelnökséget érintő költségvetési ügyekkel kapcsolatban megemlítette, hogy 2016. július 1-jével legkevesebb 30 százalékos béremelést kapnak a területi közigazgatásban dolgozók összesen 25 milliárd forintos nagyságrendben. Az állami illetékek, díjak tervezett csökkentésének pontos tartalmáról pedig társadalmi konzultáció megindítását javasolja Lázár János, aki ezt a lépést közigazgatási rezsicsökkentésként jellemezte.
Kérdésre beszélt arról is, hogy a távközlési adó mértékén nem kívánnak változtatni, a bankadó mértéke azonban lépcsőzetesen csökkenni fog. Ezzel együtt arra kérik a bankszektort, hogy növelje a hitelezést - tette hozzá.
Kép letöltése
Fotó: Árvai Károly
Egyetlen euró veszteség sem éri az országot az uniós források lehívásánál
Lázár János arról is beszámolt, hogy a kormány áttekintette az uniós fejlesztési ügyeket. Kifejtette, hogy Magyarország 2007 és 2014 között 8200 milliárd forint uniós forrásban részesült, ennek több mint 60 százalékát azután fizették ki, hogy megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, és a Miniszterelnökség felügyelete alá kerültek a projektek. Magyarország a források 81 százalékát már lehívta, megelőzve ezzel egyebek mellett Csehországot, Romániát és Szlovákiát - mondta a tárcavezető, aki azt is leszögezte: egyetlen euró veszteség sem éri az országot.
Az egyes fejlesztési források felfüggesztésével összefüggésbe pedig azt fejtette ki, hogy az a ciklusra biztosított keret kevesebb mint 2 százalékát érinti. A mintegy 43 ezer vállalkozási szerződésből az unió 53-at vizsgált, és 19 programnál tapasztalt szabálytalanságot.
Kép letöltése
Fotó: Árvai Károly
A tájékoztatón újságírói kérdésként felmerült az is, hogy az Európai Bizottság trösztellenes eljárást indított a Gazprom ellen. Lázár János ezzel kapcsolatban azt mondta: nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Gazprom visszaélt erőfölényével, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország jelenleg ki van szolgáltatva az orosz gáznak, amelynek alternatívája az elmúlt években nem épült ki.
A kormány az EB-hez fordult az Altus megbízása miatt
A kormány az Európai Bizottság illetékes hatóságaihoz (EB) fordult a Gyurcsány Ferenchez köthető Altus Zrt. másfél milliárd forintos megbízása miatt. Lázár János tájékoztatása szerint a bizottság illetékeseitől arra várnak választ, milyen körülmények között, milyen eljárásban választották ki a céget az EU 2014 és 2020 közötti fejlesztési programjainak ellenőrzésére. Megjegyezte, hogy korábban erre nem vettek igénybe alvállalkozót, az EB munkatársai maguk végezték el ezt a munkát.
Értékelése szerint mivel egy aktív politikust, egy korábbi és "vágyai szerint leendő" miniszterelnököt bíznak meg egy másfél milliárdos ellenőrző munkával Magyarországon, ez a munka nem végezhető elfogulatlanul és a politikai szempontok figyelmen kívül hagyásával, és ez árt a bizottság tekintélyének, az uniós intézményrendszer iránti bizalomnak. Hozzátette, hogy sokakban kételyeket ébreszthet, hogy Gyurcsány Ferenc és "mintegy négytagú családi vállalkozása" milyen tanácsokat ad például magyar vállalkozók uniós pályázatainak ellenőrzésével kapcsolatban.
A tárcavezető szerint ez az indokolatlan méretű és átláthatatlan támogatás felveti a tiltott pártfinanszírozás kérdését.
"Reméljük, hogy az Európai Bizottság baloldali vezetői nem így és nem ebben a formában kívánnak segítséget nyújtani Gyurcsány Ferenc DK-mozgalmának az Altus Zrt.-n keresztül" - fogalmazott, hozzátéve: ez vizsgálatot érdemel.
Kép letöltése
Fotó: Árvai Károly
Nem maradhat megtorlatlanul a kaposvári gyilkosság
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a több mint kétórás sajtótájékoztatóján elítélte a kaposvári gyilkosságot, és közölte, ha van összefüggés a dohánybolt külleme - például az eltakart kirakat - és a bűncselekmény között, akkor jogszabály-módosítást kezdeményez. Lázár János jelezte, hogy a szerdai kormányülésen arra kérték a belügyminisztert, hogy akár különleges rendőri egység bevetésével is találják meg az elkövetőt vagy elkövetőket.
Kitért arra, hogy Magyarországon 2015-ben nem volt olyan gyilkosság, amelynek az elkövetőjét ne találta volna meg a rendőrség. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy a kormány együttérzését fejezze ki a hozzátartozóknak, és azt hangoztatta, hogy a brutális kegyetlenség nem maradhat megtorlatlanul.
Orbán Viktor kormányfőnek nincs hivatalos politikai tanácsadója
Lázár János a Habony Árpád szerepét firtató kérdésekre leszögezte: Orbán Viktor kormányfőnek nincs hivatalos politikai tanácsadója, így Habony Árpád sem az. A kormány a Századvég csoportot bízta meg, hogy szakértői és tanácsadói munkát végezzen, magánemberként pedig sokakkal beszélnek egy-egy döntés előtt.
Kérdezték őt a kormányt jobboldalról érő kritikákról is, amelyekről szólva azt mondta: sem ő, sem egyetlen politikustársa nem sértődhet meg e bírálatokon, mert szerinte a jelenlegi ciklusnak sokkal nagyobb a tétje a jobboldal számára, mint a 2010-2014-esnek volt. Történelmi eredmény lenne ugyanis - folytatta -, ha két kormányzás után, 2018-ban a Fidesz-KDNP és szövetségesei meg tudnák tartani a választók bizalmát. Szerinte "az nem négy évre, hanem évtizedekre határozná meg a magyar jobboldal sorsát, struktúráját és jövőjét".
Miután ekkora a tét, minden jobboldali véleményformáló, minden jobboldali szavazó úgy érzi, el kell mondania a véleményét annak érdekében, hogy "2018-ban nyerjünk" - fejtette ki álláspontját a miniszter, aki azt is hozzátette: "nekünk néhányunknak a kormányzat frontvonalában az a dolgunk, hogy nagyon súlyos ügyeket próbáljunk naponta megoldani".
Példaként említette azt az őt érő kritikát, amely arra vonatkozik, hogy kit vesz maga mellé tanácsadónak. Ezzel kapcsolatban jelezte: neki az az egyik feladata, hogy a magyarországi zsidó közösség minden egyes tagjával szót értsen, azokkal is, akik tüntetéseket szerveztek a kormány ellen, azokkal is, akik munkásőrök voltak, akik MSZMP-tagok voltak, és akik "az SZDSZ szekerét tolták".
Kép letöltése
Fotó: Árvai Károly
Konzultációk előzik meg a felsőoktatásban tervezett változásokat
A tervezett felsőoktatási változásokról szólva azt mondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma a konzultációk után tesz javaslatot a modernizációs folyamatra, azonban még a közigazgatási egyeztetésnél sem jár a folyamat. A kórházak konszolidációjára vonatkozó kérdésre pedig azt jelentette ki, hogy az az oktató- és egyházi kórházakra is vonatkozik, a kormány nem hagyja, hogy egy intézmény is elveszítse működőképességét kifizetetlen számlák vagy más miatt.
A minisztert kérdezték a sportfinanszírozásra vonatkozó korábbi szavairól is. Meggyőződése, hogy az állami vállalatoknak a professzionális sport finanszírozásában semmi keresnivalójuk nincs, és ezt a miniszterelnök is így gondolja - mondta, hozzáfűzve: azok a profi egyesületek, amelyek nem kapnak pénzt, azok hátrányos helyzetből indulnak a nyílt versenyben.
A Modern városok programról szólva Lázár János közölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jövő kedden Pécsre látogat.
A sajtótájékoztató anyaga teljes terjedelmében, full HD minőségben tölthető le a Sajtószobából (4,4 GB).
(MTI)

Mindenki léphet egyet előre

Miniszterelnökség

Orbán Viktor

miniszterelnök

Mindenki léphet egyet előre

Mindenki léphet egyet előre - így jellemezte a 2016-os költségvetés tervezetét Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Magyarország stabilan gyarapodik, tervezhető a fejlődése, ezért a kormány olyan költségvetésre törekszik, amelyet az a gondolat jellemez, hogy „mindenki léphet egyet előre: személyesen is, a családja is, a települése is, a munkahelye is, a vállalkozás, ahol dolgozik és maga az ország is” - mondta a kormányfő, hozzátéve: a cél az, hogy minél inkább megérje dolgozni Magyarországon, és 2018-2019 környékén 3 százalék alatt legyen a munkanélküliség, mert az gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot jelent. Ehhez a büdzsé tervezetében is szereplő adócsökkentés szerinte egy eszköz, mert azzal egyre több embert tudnak bevinni a munkaerőpiacra.
Az adócsökkentés pedig maga is béremelés - hangsúlyozta Orbán Viktor, majd megemlítette, hogy tervben van a közigazgatásban dolgozók életpályarendszerének elindítása, és komoly tárgyalások folynak a szociális ágazatban dolgozók életpályamodelljéről is.
Fontosnak nevezte, hogy a gazdaság végre eljutott oda, hogy július első hetére elfogadott jövő évi költségvetése lehet Magyarországnak, ami a kiszámíthatóságot, tervezhetőséget szolgálja.
A sertés tőkehús áfájának tervezett csökkentéséről a miniszterelnök azt mondta: azt még nem tudni pontosan, hogy ez mekkora bevételkieséssel jár majd, de vannak, akik szerint a „fehéredés” miatt gyakorlatilag nem lesz adókiesés. Közölte továbbá: érti azok érveit is, akik a baromfiágazatban is áfacsökkentést szeretnének, szerinte igazuk is van, „de egyszerre két dolgot nem tudunk meglépni”. „A szándék megvan bennünk: a következő évben ha van gazdasági növekedés, akkor jöhet a baromfihús” - jelentette ki.
A bankadó csökkentését firtató kérdésre Orbán Viktor emlékeztetett, hogy egy két-három lépcsős adómérséklésről van szó - bár a magyar bankadó még így is a legmagasabb marad Európában -, amelyért cserébe a pénzintézetek növelni fogják a hitelezést. „Mi megtartjuk a szavunkat, és megnézzük, hogy a bankszektor a megtett ígéretét tartja-e, és akkor majd utána meglátjuk, hogyan haladunk tovább” - fogalmazott.
Jelezte, azt még nem tudni, hogy a brókerügyek károsultjainak kártalanítása mekkora terhet ró a szektorra, és bár vita van arról, hogy e teher ütközik-e a az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodással, de - mint mondta - nem akar az ügyben igazságot tenni. A bankok mondandójában is van némi igazság, de azt is látni kell, hogy a pénzpiacon évtizedes pénzügyi csalások történhettek, és a szakmabeliek körében valamennyire ismert kellett, hogy legyen egy-egy cég megbízhatatlansága - fejtette ki.
Orbán Viktor arra is kitért, hogy egy kormányzati háttérintézmény, a tartalékgazdálkodási igazgatóság brókercégnél tartott pénze miatt 400-500 millió forintos veszteség érte az államot. A pénzt szabálytalanul tartották brókercégnél, mert utasítás volt arra, hogy ilyen helyen nem lehet közpénzt tartani - mondta, közölve, hogy az ügyben már történtek elbocsátások, felmentések, de a vizsgálat még nem zárult le.
A jobbikos győzelmet hozó tapolcai időközi parlamenti választással kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: az eredmény arra figyelmeztet, hogy nincs végleges választási győzelem, a két kétharmados győzelemből a jövőre nézve nem következik semmi, a bizalomért és a támogatásért mindig újra és újra meg kell dolgozni.
A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta: stabilitás van, semmilyen politikai veszély nem fenyegeti az emberekkel kötött megállapodás betartását.
(MTI)